\. . . . . . . . . . . . . . ./
... P.o.n.t.v.i.l.á.g ...
/. . . . . . . . . . . . . . .\
Főoldal | Versek | Dalok | Idézetek | Játékok | Mesék | Mondókák | Képek | Linkek
Versek
Rejtélyes tragédia
2011.ápr.22
Emberfeletti áldozatot hoztál
egy másik életért, megújulásért.
Ám lehetséges ez? Tényleg igaz?
Miként történhetett e zavar?

Szélsőséges idegtépő gondolatok,
a múlt csapásai begyűrűznek,
örvénylő folyammá duzzadnak,
feltelnek a környezet hibáival,
tehetetlenséget, bezártságot sugall.

Mindenáron kitörni,
szabadulni szorongató érzéstől,
körbezáró, parancsoló idegrángásoktól.

Vétséges alkalommal ágyazódott be,
s ki tudja mióta érlelődik, tudatalattiban fejlődik,
élősködik az agyban, tenyészik ellenőrizhetetlen,
megannyi csalódás, sértés, sikertelenségérzet táplálta.

Majd alkalmas pillanatban,
csendben, alattomosan
hirtelen felszínre tör,
felemészt tartalék ellenállást,
lehetetlenségre erőszakolja gazdáját.

Lenne-e felelős valaki ezért?
Tehettünk-e volna másként?
Emberek még ismeretlenül is
felelősek egymásért.
Ám a 'mi lett volna ha'
következményei beláthatatlanok.

Életben tartani embertársaink,
alkotásra ösztönözni, örömet nyújtani,
figyelmet szentelni, értékelni,
másnak közben fájdalmat ne okozni,
amit tehetünk az ennyi.

Menekült s büntetett.
Énjét, környezetét,
zűrös múltját, vitatható jelent,
várt küzdelmes jövőjét.

Űrt hagytál magad után ez életben
Timeácska, nyugodjál békében.

[Adorjáni-Vargyas Timea emlékére,
elhunyt 2011.ápr.11-én hajnalban]







  

2013-2015 - Marosvásárhely, Aak