\. . . . . . . . . . . . . . ./
... P.o.n.t.v.i.l.á.g ...
/. . . . . . . . . . . . . . .\
Főoldal | Versek | Dalok | Idézetek | Játékok | Mesék | Mondókák | Képek | Linkek
Versek
Virágvasárnaptól Nagypéntekig
2017.ápr.15
Tégy jót az emberekkel,
járj örökkön csak kedvükben,
keresd örömüket mindegyre,
szolgálatra mindig készen.

Próbáld elkerülni, lenyelni
a felesleges konfrontációt
minden eszközzel, lépéssel,
s hallgass és légy csendes.

Az emberek majd megteszik
a szívességet s fejedre nőnek.
Érzelmeidbe hatolnak merőn,
s túlfeszítik folyton a húrt.

Sokaság tömege által ünnepelnek,
neveznek zsidók királyának,
s napokig vállukon hordoznak,
szamárháton virágokkal hintenek.

Átengedheted, mi legdrágább,
szépreményű kisbabát,
kinek jászolbölcsőjét
szelíd bárányok őrizték.

Közéjük nevelheted gyermeked,
engedheted, hogy lenézzenek.
S hagyod hogy csúfot űzzenek,
kicsinyeljenek képességeidben,
látszólagos elfogadás fejében.

S csodálkozz, mikor szidnak,
becsmérlik tulajdonságaid.
Az igazság nagyon képlékeny,
csak szerre és sosem egyszerre
lehet igaz az mi igaz lehet.

Én Istenem, én Istenem,
Miért hagytál el engemet?
Éli, éli, lama sabaktani...

Összevetnek halott emberekkel,
öngyilkos képpel házasítnak össze,
felbőszülő összezúzót képeznek
csendes, békés természetedre.

Mostoha anyós lesz jelen örökösen,
kit talpra állíthatsz mámorából,
depressziós céltalanságából,
érzelmi túltengésekből,
bipoláris zavarokból.

De ki míglen él, nem enged,
S nem hagy juttányit sem.
Semmilyen áron nem hagyja,
gyermekednek szüleje lehessen,
kétesen elhunyt anya helyett
készséges anya nevelhesse.

Távol élő úgynevezett férj
minden elkövetett hibáit,
minden elhanyagolt szerepét
magadra vállalhatod, rád vethetik,
s rád kenhetik, beléd sózhatnak
minden haragot, mely felgyülemlett.

Bogozd ki az ellentéteket,
teremts türelemmel békét,
kusza családi kötelékekbe
építs fejlődési lehetőséget,
kapcsolatok újjászövését.

Úgyis taszigálnak, tologatnak,
érvényesülni sosem hagynak,
lenyírják a tudást rólad,
te már elég okos vagy,
éppen eleget tudhatsz.

Igazad sosem lesz közöttük,
barátaid el nem fogadják,
hozzátartozóid jóindulatait
könnyelműen megmérgezik.

Elapasztják a szeretetet,
felemésztik a jóakaratot,
sok fáradságos munkával
összegyűjtött szépet,
megértést és türelmet.

S marad helyette maró gúny,
lecsupaszított szenvedés,
porig alázott szerencsétlen
hajléktalan kinézete.

Nem, a Jóisten sosem hagy el,
sosem szid és sosem büntet.
Te engeded büntetni tenmagad,
az álságos helyzet te műved.

Keresztet tenmagad ácsoltad,
töviskoronát fejedre tenni
ugyanvalóst te engdedted.
Vasszegekkel való átverések
mind saját műved, gyengeséged.

Rossz lapra tetted szerencsédet,
s amikor rosszul választottál,
s mikor döntéseid következményét
nem eléggé pontosan mérlegelted.

Ha jó a virágvasárnapi királyság
legyen jó a keresztrefeszítés is.
Így van megírva evangéliumokban,
S így kellett ennek történni.







  

2013-2015 - Marosvásárhely, Aak